EGU24 – Földtudósok konferenciája Bécsben

A földtudományok szakemberei gyűltek össze a világ minden tájáról Bécsben 2024. április 14-19. között az EGU24 közgyűlésén. Az European Geosciences Union (Európai Földtudományi Egyesület) éves szakmai találkozóján a Lechner Tudásközpont űrtávérzékelési szakértői két poszterelőadással is színesítették a szakmai programot.

A hagyományoknak megfelelően Bécsben tartották a XV. EGU – European Geosciences Union szakmai találkozót, amely a világ minden tájáról vonzza a Föld, a bolygótudomány és az űrtudományok szakembereit. A nemzetközi földtudományi konferencián a tudományos témacsoportok külön szekciókkal képviseltették magukat, amelyekben fórumot biztosítottak a geotudományos szakemberek, különösen a pályakezdő kutatók munkájának bemutatására. Az EGU24 közgyűlése 21 000 regisztrált résztvevőt fogadott, akik közül 116 országból személyesen érkeztek Bécsbe, és 109 országból csatlakoztak még további 2591-en online formában a programokhoz. Több mint 1000 szekcióban összesen 18 896 előadást tartottak.

A Lechner Tudásközpont űrtávérzékelési szakemberei, Simon Máté, Richter-Cserey Mátyás, Pacskó Vivien és Dr. Kristóf Dániel április 17-én prezentálták poszterelőadásukat A Sentinel-2 multispektrális idősorok időbeli interpolációja a felszínborítás osztályozás kontextusában gépi tanulási algoritmusokkal  (Temporal Interpolation of Sentinel-2 Multispectral Time Series in Context of Land Cover Classification with Machine Learning Algorithms) címmel.

Előadásukból a résztvevők megtudhatták, hogy az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű műholdas földmegfigyelési adat vált elérhetővé, nagy térbeli és időbeli felbontásban, köszönhetően a folyamatosan fejlődő technikai feltételeknek és a nyílt adatpolitikának. Az utolsó 10 évben még intenzívebben gyarapodó adatmennyiség feldolgozásában azonban kihívások is rejlenek. Az optikai képek esetében a felhőborítottság és a relatív műholdpályák térben változó átfedése miatt időlegesen általánosított és sűrű idősorok készítése csak mért adatok felhasználásával különösen nagyobb területek vizsgálatakor jelent próbatételt. Tanulmányuk a Sentinel–2 multispektrális idősorokon a különböző interpolációs módszerek hatékonyságát elemezte a gépi tanulással végzett talajborítási osztályozás összefüggésében, összehasonlítva többféle interpolációt, – például lineáris, köbös és cubic-spline – valamint megvizsgálva és optimalizálva olyan fejlettebb módszereket is, mint az Inverse Distance Weighted (IDW) és a Radial Basis Function (RBF). Az első eredmények azt mutatják, hogy az interpoláció jelentős pozitív hatással van a pontossági statisztikákra. Ez a módszer elengedhetetlen ahhoz is, hogy egy lépést tegyünk az előre betanított mélytanulási modellek megalkotása felé, amelyek átvihetők a különböző időintervallumok és agroökológiai régiók között.

A Lechner Tudásközpont űrtávérzékelési szakembereiből és az ELTE kutatóiból álló, Birinyi Edina, Kern Anikó, Kristóf Dániel, Hollós Roland és Barcza Zoltán alkotta szerzőcsapat prezentációjára Az Alföld szélsőséges vízháztartási eseményeinek elemzése földmegfigyelési adatok alapján (Analysis of extreme hydrological events over the Great Hungarian Plain based on Earth Observation data) címmel került sor április 18-án.

Magyarországon, különösen az Alföldön egyre növekvő problémát jelentenek a hidrológiai ciklushoz kapcsolódó szélsőséges események – árvizek, belvizek és aszályok. Ezek a szélsőségek gyakran ugyanazon a területen és néha ugyanabban a vegetációs időszakban fordulnak elő, nagymértékben befolyásolva a mezőgazdasági termelést, és kérdéseket vetnek fel a vízvédelemmel és a lehetséges földhasználati módosításokkal kapcsolatban. A klímaváltozás mellett a jelenséget a folyószabályozás utóhatása és a rossz vízgazdálkodás is befolyásolja. Az utolsó jelentős szélsőséges események 2022-ben (szárazság) és 2023-ban (belvíztöbblet) következtek be. A vonatkozó tanulmányok többnyire meteorológiai adatokon alapulnak, az egyik legátfogóbb az 1931–2010 közötti időszakra vonatkozóan írja le a szélsőségek gyakoriságát. A prezentációban bemutatott idősoros statisztikai adatok több megközelítést adtak az alföldi sérülékeny szántók lehatárolására, valamint a környezeti és EO-alapú változók kapcsolatára a 2000-2023 közötti időszakra vonatkozóan.

Az EGU24 konferencián való részvételt Birinyi Edina és Pacskó Vivien esetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatta. Birinyi Edina és Pacskó Vivien kutatása a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a KDP 2020 és KDP 2021 pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Illusztráció forrása: European Geosciences Union /egu24.eu